Korábbi táboraink témáiról

Szakkörünk 2006 óta tart táborokat; a legelsők a festészet, a látvány és absztrakció témaköreit általánosan fogták össze, 2011-ben Az én Zebegényem és Árkádia témakörökkel kezdtük el konkretizálni a tábori tematikákat, azóta mindegyik évnek megvan a maga témaköre.

A mű­te­rem­tés szá­mos rész­fo­lya­mat­ból áll, s ezek az egy­sé­gek több­fé­lék le­het­nek, az al­ko­tói in­di­vi­du­u­mok ha­bi­tu­sá­nak, kép­zett­sé­gé­nek, egyé­ni lá­tás- és al­ko­tás­mód­já­nak meg­fe­le­lő­en. De min­den mű­nek van va­la­mi­lyen ki­in­du­ló­pont­ja, több­nyi­re egy egész té­ma, vagy oly­kor csak egy kis szik­ra, amely el­in­dít­ja az al­ko­tó­fo­lya­ma­tot. Ezt az ins­pi­rá­ci­ós ele­met ne­vez­zük most Mo­tí­vum­nak, amely­től el­in­dul­ha­tunk, s amely be­fo­lyá­sol­ni fog­ja mun­ka­mód­sze­rün­ket. A mo­tí­vum(ok) ki­vá­lasz­tá­sa azok­ban a ko­rok­ban sem volt ma­gá­tól ér­te­tő­dő, ame­lyek­ben fő­ként meg­ren­de­lés­re ké­szül­tek a mű­vek, a Misz­té­ri­um Vil­la fres­kó­i­tól Pom­pe­ji­ben a Six­tus Ká­pol­na fal­ké­pe­in át akár a né­met­al­föl­di csend­éle­tek ele­me­i­ig. Cezanne ön­ma­gá­nak adott té­má­ja, fő mo­tí­vu­ma, a Mont Sa­int Vic­to­ire pe­dig egy élet­hosz­szig tar­tó ke­re­sés so­rán tá­rult fel, vált a fes­tő leg­fon­to­sabb, „Nagy Mo­tí­vu­má­vá”, s a fes­tői út vé­gé­re a mo­tí­vum és a mű el­vá­laszt­ha­tat­la­nul egy­be­forrt.

A mo­tí­vum ki­vá­lasz­tá­sa után in­dul­hat az al­ko­tó­mun­ka egyik alap­ve­tő sza­ka­sza, a váz­lat­ké­szí­tés. Még aki rit­kán ké­szít is váz­la­tot (pl. Velazquez, Greco vagy Brueghel) az adott mo­tí­vum­hoz, va­la­mi­lyen mó­don azért „rá­ké­szül” a fel­adat­ra: kö­rül­jár­ja a té­mát, fes­tői gya­kor­la­to­kat vé­gez.

A váz­la­to­kat kö­vet­he­ti a szín­kom­po­zí­ci­ós, vagy folt­váz­lat, eset­leg e ket­tő együtt, at­tól füg­gő­en, hogy mit aka­runk fes­te­ni. A raj­zok és szín­váz­la­tok sor­rend­je és meny­nyi­sé­gük vál­toz­hat, de ha job­ban kö­rül­jár­juk a té­mát, ak­kor biz­to­sab­bak le­he­tünk ma­gunk­ban a vég­ső meg­fes­tés so­rán. A vég­ső meg­fes­tés pe­dig ki­csú­cso­sod­hat egyet­len mű­ben, vagy so­ro­zat­ban, de akár az elő­ké­szí­tő mun­kák so­ra is mű­együt­tes­sé vál­hat. Min­den al­ko­tó ma­ga dön­ti el, hogy szá­má­ra a Mo­tí­vu­mot mi­lyen Mű fe­je­zi ki a leg­job­ban. De meg is for­dít­hat­juk a kér­dést: mi­lyen mo­tí­vum fe­je­zi ki a leg­job­ban a mű­vet, il­let­ve a mű­vészt?

Eze­ket az al­ko­tói fo­lya­ma­to­kat te­kint­jük át, s va­ló­sít­juk meg re­mé­nye­ink sze­rint Ze­be­gény­ben jú­li­us 28-és au­gusz­tus 2. kö­zött.

Ad­dig is jó szel­lemi- és mű­vé­szet­tör­té­ne­ti ka­lan­do­zá­so­kat kí­vá­nunk a Mo­tí­vum kö­rül!

Lajta Gábor és Sinkó István

Réti Tamás: Szegény festő, gazdag festő: művészet és üzlet

(Előadás a zebegényi festőtábor számára)

Az elő­adás né­hány fes­tő élet­pá­lyá­ján ke­resz­tül elem­zi a mű­vé­szet és a pénz, a si­ker és a szak­mai elfo­ga­dot­tság, il­let­ve a fes­tő­művész anyagi szű­kös­sé­gé­nek, va­la­mint elu­ta­sí­tott­sá­gá­nak vál­to­za­ta­it. A be­mu­ta­tott fes­tők ki­vá­lasz­tásának szem­pont­já­nál el­ső­sor­ban tör­té­ne­ti, szo­ci­o­ló­gi­ai meg­kö­ze­lí­tést al­kal­ma­zok. Fon­tos szem­pont a fes­tő vi­szo­nya a tár­sa­da­lom­hoz, a kö­zön­sé­gé­hez, vizs­gá­lan­dó az úgy­ne­ve­zett poszt­hu­musz si­ker vagy a fes­tő életében elért si­ker tar­tal­ma. Az elő­a­dás­nak össze­ha­son­lí­tó jel­le­ge van: kü­lön­bö­ző mű­vé­szet­tör­té­neti kor­sza­kok fes­tő­it mu­tat­ja be, il­let­ve a kül­föl­di festők és a ma­gyar fes­tők el­té­rő élet­hely­ze­te­it, si­ke­res­sé­gét, il­let­ve ku­dar­ca­it vá­zol­ja fel. Fel­ve­ti a mű­tárgy­pi­ac tör­té­ne­ti­sé­gét, a fest­mény, mint be­fekteté­si for­ma lé­te­zé­sét, az ár­bu­bo­ré­kok ki­a­la­ku­lá­sát, a pi­a­cot be­fo­lyá­so­ló té­nye­zők ha­tá­sát. Fog­lal­ko­zunk a fes­tő­mű­vész elis­mert­sé­gét ala­kí­tó sze­mé­lyes és tár­sa­dal­mi vi­szo­nyok­kal. Az elő­ad­ást ké­pek­kel il­luszt­rá­lom.